„Én nem leszek olyan, mint anyám” – miért kezdünk el mégis úgy viselkedni, mint a szüleink?
„Nati, te pont úgy nevetsz, mint anyud.” Ha százszor nem hallottam ezt a mondatot, akkor egyszer sem. Mégis mindig ugyanaz jutott eszembe: mégis hogyan nevet Anyu? Mi az, amit mások észrevesznek, én pedig nem? Mindenesetre egy valami biztos: ha az anyumkámhoz hasonlítanak, az a legnagyobb dicséret,
A Telehír a címet, a közzététel idejét és a forrást jelöli. A teljes cikk az eredeti oldalon olvasható.